Egyházközségünk legfontosabb épülete, szinte minden szertartásunk színhelye a templom. Ez az épület, amit minden időben a gyülekezeti tagok féltve óvtak, javítgattak és szépítettek a XVIII. század végén épült a Türelmi rendelet kihirdetése után.
 Az egyházközség több, mint kétszáz évig tudhatta magénak az öreg, vagyis a mai római katolikus templomot. Ezt 1767-ben katonai segédlettel elvették, és az egyházközség a város végére kényszerült.
A Nagy Küküllő és a Gagy patak találkozásánál kezdtek építkezni az unitáriusok.
A most látható templomot szinte teljes egészében Árkosi Raffai Sámuel lelkész idejében építik, több szakaszban. 1782-ben kezdték építeni, 1783-ban már pirosba felhúzták a templomhajót, ekkor Patakfalvi János volt a gondnok.
1789-ben sikerül vakoltatni Patakfalvi Mihály és Fazakas István gondnoksága alatt. Majd 1792-ben kazettás mennyezetet készítenek Kováts Mihály gondnoksága alatt, Szenterzsébeti asztalos által. A templomot, habár tornya félbe maradt, 1792-ben felszentelik, és használják.
A templom építésének története a kazettás mennyezet peremén mai napig jól olvasható. Itt rögzítették, hogy a templomot a hívek adakozásából valamint felsőboldogfalvi Maróti István támogatásából építették.
Évekkel később, 1841-re épül fel a torony id. Péterfi Sándor lelkészsége alatt, és itt helyezik el a harangokat, melyeket sajnos az I. világháborúban beszolgáltattak ágyúöntésre.
Ifj. Péterfi Sándor lelkész idejében, 1844-ben készíttetnek orgonát és karzatokat.
A század végén, Barabás Lajos papi szolgálati évei alatt, a megnövekedett igények miatt a templomot oldalhajóval bővítik, a bejáratot és a szószéket áthelyezik. Az iskola felől nyíló ajtót befalazták, és új karzatokat építettek, ugyanakkor az orgonát is áthelyezték.
A régi harangok helyett 1921 és 1938-ban új harangokat öntetnek.
A templom általános javítása az 1950, 1964, 1970, 1980, 2000 és 2011. években volt.
A templom berendezése hagyományos, protestáns kinézetű. Az egyszínűre festett padok előlapjai, valamint a kazettás mennyezetet 1982 és 88 között, Báró József lelkészsége idején, udvarhelyszéki motívumokkal gazdagodtak, melyeket Sófalvi Jenő készített. A templom legrégebbi berendezése a szószékkorona, melyet az öreg templomból hoztak el, és melyen a következő felirat található: "Tsináltatta h. sz. mártoni Bíró József és felesége Bíró Klára 1722. Ujítatott 1874."
A templomban piacán levő úrasztala a Báró lelkészi család emlékét őrzi, hasonlóképp a három faragott csillár is egy-egy adományozó család nevét örökíti meg: Báró József és Derzsi Garbiella,
A 2011-es zsinatra készülve, a templom felújítás rendjén márványtáblákat helyeztek el a férfiak padsora mögötti falra, ahol három nyelven olvasható az egyházközség története.
A templomba a kilencvenes években korszerű fűtést szereltek, a harangokat pedig villamosították, és hangerősítő felszerelést helyeztek el.

Lelkészek

1.	Marosi Synnig János	1568
2.	Korondi Miklós	1652
3.	Csokfalvi Dániel	1723
4.	Almási András	1741
5.	Komjátszegi József	1755
6.	Solymosi Péter	1758-tól
7.	Tana Ferenc	1773-tól
8.	Árkosi Raffai Sámuel	1777-1799
9.	Bodor Sámuel	1799-1803
10.	Albert József	1803-1807
11.	Sipos Miklós	1807-1817
12.	Márkos Elek	1818-1821
13.	Máthé József	1821-1824
14.	id. Péterfi Sándor	1824-1841
15	ifj. Péterfi Sándor	1841-1849
16	Csiki Áron	1850-1853
17	ifj. Péterfi Sándor	1854-1859
18	Pálfi Lajos	1859-1872
19	Gombos Sámuel	1872-1875
20	Barabás Lajos	1875-1902
21	Lőrinczi István	1902-1924
22	Ütő Lajos	1924-1952
23	Ekárt Andor	1953-1956
24	Máthé Sándor	1957-1974
25	Báró József	1974-1997
26	Szombatfalvi József	1998-2015
27	Tódor Csaba	2016 -tól

Segédlelkészek    

Andrási Benedek    2001-2005
Makkai Ilkei Ildikó    2005 - 2006
Pál János    2005 - 2008
Mikó sz. Varró Amália    2007-től
Mikó Ferenc    2008-tól-2016