"Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa." Mt19,14
Egyházközségünkben 2000-ben indult útjára a vasárnapi iskolások tábora. Az első táborok nagy sikereknek örvendtek és így fontosnak éreztük, hogy tovább folytassuk és
hagyományossá tegyük ezt a nyári gyermekprogramot. Sátorokkal, nagy csomagokkal indultunk útra nyaranta, amely mindannyiunknak felejthetetlen élményt nyújtott. Az első
táborok Vargyastól 9 km-re fekvő bekerített területen kerültek megszervezésre, amely hosszú ideig a táborunk otthonát jelentette.
Egyik évben egy sikaszói táborozó helyet is kipróbáltunk, de a Vargyas-pataka vonzotta úgy a táborvezetőket, mint a gyermekeket és visszatértünk a régi táborozó helyre következő nyáron.
Sajnos az árvizek miatt új táborozó helyet kellett keressünk, de örömünkre egy csodaszép helyen, a Kisküküllő mentén, Parajd mellett szervezhettük meg a következő évben a tábort és immáron ez lett számunkra az új „otthon”.
A tábort közösen szervezte és szervezi az egyházközség lelkésze az ifjúsági egylettel karöltve. Mindenkor   fontos   munkának   és   tevékenységnek   érezte   az   egylet   a   gyermekek   nyári 
programokba való bevonását és ez a tábor is egy ilyen jelentős esemény. A fiatalok fáradtságot nem ismerve vizet hoztak a forrásról, fát gyűjtöttek az erdőben, és ha kellett hátukon vitték a gyermeksereg megfáradt lakóit egy-egy erdei séta után.
A gyermekek számára a táborban való részvétel nem csupán egy kikapcsolódás, hanem egy lelki feltöltődés is, hiszen az öt napos projektben több féle szempontból közelíthették meg a témákat.   Kreatív   alkotás,   énektanulás,   csoportmunkák,   csapatszellemet   igénylő   feladatok elvégzése,   versenyek,   vallásos   témák   feldolgozása, Isten   keresés,   úgy,   hogy   mindenki játéknak érezhette.
A   táborozás   feltételei   a   rendszeres  vasárnapi   iskola   látogatása,   rendszeres   fellépés  a gyülekezeti   közösségben.   Felekezettől függetlenül   szeretettel várunk régi és új tagokat a táborba!

 

 

 

Konfirmandus tábor Firtosváralján

Dávid és Góliát csatájá az életünk, a kisebbet leleményessége, furfangossága vezette és fogja vezetni mindig győzelemre. A székelykeresztúri unitárius konfirmandusok már a tábor előtt győztesnek számítottak, hiszen mindannyiuk a családi otthonukat hátrahagyva vállalt be egy összerázó hétvégét Firtosváralján, ahol az unitárius ifjúsági egylet tagjai voltak a tábor vezetői, foglalkoztak velük, kínáltak érdekes programokat számukra. Bár a terv az volt, hogy kimegyünk velük és naponta tanuljuk az unalmasnak tűnő kátét, ők is és mi is rájöttünk, hogy ma már nem érdemes ezt ebben a formában csinálni. Ezért játék közben hangosan kiabálták bele az éterbe a „hiszemvallomegyazIstent”. Csoportos beszélgetések alkalmával megütöttünk egy mély hangot, amiben bízom, hogy ma is szól bennük, s irányítja őket olyan források, patakok partjához ahol Dávidhoz hasonlóan szőttes kis tarisznyájukba köveket keresnek. Fontos, hogy a gyermek és a felnőtt is tudja, hogy a mit és hol és hogyan kérdőszavak nagyon fontosak az életben. Ezért a gyerekek ezen a hétvégén alapköveket, parittyaköveket kerestek maguknak. Az elsőt a játszótéren gyűjtötték be, tették a zsebükbe, mert fontos az életben a játékra való hajlandóság. A második követ hozták magukkal, az iskola udvaráról szedték össze és van náluk azóta is, s a bűvös harmadikat, amivel igazán lehet győzni, ami segít az életminőség változtatásán a firtosváraljai imaház udvarán keresték meg és hozátk el, s tudják ma is, hogy sok ilyen követ lehet találni a templomok mellett. Szóval kövek, kövekről szól az élet és azok kereséséről, néhányuk már tudja, hogy hol érdemes keresni. Lassan következik a konfirmálás, s én tudom, hogy készen állnak, hogy győzni fognak.
A tábor kulcsszavai: firtosváralja, sipipap, szilcsu, egylet, káté, unomakátét, menjünkjátszani, szakácsnéniköszönjükafinomételeket, szeretlek, segítek, Isten áldja!

Szilágyi Szilamér